Versegyházi kert alatt - Cd szövegek - Bükki pásztordalok

Tartalomjegyzék

12. Bükki pásztordalok

1.

Nem akar a vezérürüm legelni,
A csengőjét keservesen csöngeti.
Idegen szagot érez a pusztába,
Hátranézek, hat pandúr jön utána.

Hová való születés vagy te bojtár,
Kezed lábad vasra verem, de mindjárt!
Én a nyájam addig el nem hagyhatom,
Míg a számadónak át nem olvasom.
Száz csendőrnek nincsen annyi hatalma,
Hogy engem a nyájamzól elhajktana.

2.

Aranyosi csárda előtt a juhom,
Közepébre arany csengős bárányom.
Vezérürüm zálogba van csengőstül,
Számadója a tömlőcbe öcsöstül.

Kibontották a hodálynak négy falát,
Mind elvitték a birkának a javát.
Sej, a sályi csárda előtt a birkám,
Köztük van az arany csengős báránykám.

3.

Minek nékem ez a sályi határ?
Ha nincs benne, kiért a szívem fáj.
Más falusi határ felé nézek,
Ott van akit igazán szeretek.

Csillag, csillag, de régen utazol,
Nem láttad-e a babámat valahol?
Láttam biz' én, hej, a sályi réten,
Lovát etetgeti kötőféken.

4.

Ej, te kondás, elment a nyáj,
Körös-körül a rét alján.
Hozd ki babám szűröm, baltám,
Hadd menjek a nyájam után!

Debreceni gulyajárás,
Könnyen megy ott a számolás.
Kútágason van a rovás,
Minden darab egy máriás.

Iszom, iszom, addig iszom,
Míg a rózsámat beiszom.
Ha a rózsámat beiszom,
Akkor többet már nem iszom.